Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legjelentősebb keresztény ünnep. A nyugati keresztény egyházak január 6-án három eseményre emlékeznek: a napkeleti bölcsek, vagy más néven háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatására a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére, és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Vízkereszttel kezdetét veszi a farsangi időszak. Számos népszokás és időjárási jóslat kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor került sor a házszentelésre, de szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak.
A Vízkereszt, a nyugati kereszténységben az Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja. Az epifánia a keresztények számára Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését, illetve újraeljövetelét jelenti. Ezen az ünnepen olyan eseményekre emlékezünk, amelyek Jézus megjelenésének, kinyilvánulásának mozzanatait foglalják magukban. Ez az egyik legősibb keresztény ünnep, melyet január 6-án tartanak. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak, ami hamvazószerdáig, a húsvét előtti negyvenedik napig, a nagyböjt kezdetéig tart.
Vízkereszt napja a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak. Január 6-át hívják még a háromkirályok vagy a napkeleti bölcsek ünnepének is, ugyanis a hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár Vízkereszt napján látta meg a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve eljutottak Betlehembe. Az evangélium szerint a háromkirályok napkeleti bölcsek, csillagjósok lehettek, akik a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, de Heródes király Betlehembe utasította őket, ahol meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Sokan úgy tartják, hogy a háromkirályok a világ korábban ismert három kontinensét, Európát, Ázsiát, Afrikát szimbolizálják utalva arra, hogy az egész Föld az isteni megváltónak hódol. Ezt támasztja alá az is, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsenként ábrázolták.
A keresztény egyház Vízkereszt napján emlékezik meg arról, hogy Keresztelő Szent János a Jordán folyóban megkeresztelte Jézust. Innen ered az ünnep elnevezése is. Erre emlékezve ekkor végeznek vízszentelést a templomokban. Ilyenkor kerül sor a házszentelésre, de régebben szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat is. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek, sőt az újszülöttek fürdővizébe is tettek. Az esküvőre induló párt is meghintették vele és a fejfájás elmulasztására is használták.
Sok ház ajtaján látunk fehér krétával jelzett kódszerű feliratot. Ez is az év eleji házszentelés szokásához kapcsolódik, hiszen mikor a pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírja az ajtóra az aktuális évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), mert a hagyomány szerint a felirat is védi a házat, mint egy áldás, illetve így betérve minden vendég azonnal látja, hogy megszentelt otthonban jár. Egyes helyeken az ajtó szemöldökfájára a háromkirályok nevének kezdőbetűi helyett a C + M + B betűket írják fel, amelyek a „Christus Mansionem Benedicat” latin mondatot rövidíti, amely magyarul a „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!” mondatot jelenti. Ez különleges jelentést és tartalmat hordoz, mégpedig Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt.
A nyugati egyházban ezen a napon emlékeznek meg Jézus első csodájáról is, mivel ez is a vízhez kapcsolódik. Galileában, a kányai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép mulatott, jól érezte magát, táncoltak, ittak. Amikor elfogyott a bor, Jézus látta, hogy a közelben ott állt hat darab nagy, üres kőkorsó. Arra kérte a szolgákat, hogy töltsék meg azokat vízzel. A szolgák egészen peremig töltötték a korsókat, majd Jézus kérésére egy pohárral vittek belőle a násznagynak, aki meglepődve jegyezte meg, hogy a legjobb bort a végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák látták és tudták, hogy Jézus tett csodát, hiszen a vizet borrá változtatta.
Számos vízkereszti népszokást ismer a néprajz tudománya, de ezek közül mára leginkább az maradt meg, hogy ekkor szedjük le a karácsonyfát, és ebben az időszakban szentelik meg a papok az otthonokat. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, amikor a tél felett győzedelmeskedik a természetet is megújító tavasz.
Forrás: https://jelesnapok.oktatas.hu/jelesnap/65
