„A szeretet csodát művel minden nap”
A mezőtúri Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda története
Mezőtúr református város. A lakosság 80 %-a református, 8 %-a katolikus, 12 %-a pedig más világnézetet gyakorol vagy felekezet nélküli. Ebben a protestáns környezetben igen nehéz feladat egy katolikus iskola létrehozása és működtetése. A lakosság döntő többsége református vallású, méltán nevezik Mezőtúrt második „Kis Debrecennek”. Ebben a városban a katolikus egyházközség óriási erőfeszítések árán tudott, és tud ma is iskolát fenntartani.
A XI. század végén az egyház Túrt a váci püspökséghez szervezte be. A váci egyházmegyéhez tartozó Túr átvészelte a tatárjárást, amit bizonyít az, hogy 1266-ban, mint lakott falut említik.
A középkorban épített plébániatemplomát Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A XV. század előtti plébánosai nevét nem ismerjük.
Túron a XV-XVI. században már folyt iskolai oktatás a plébánián. Erre mutat az, hogy 1540-ig a túriak közül hatan, a bécsi és a krakkói egyetemeknek voltak hallgatói. Az oktatás a plébániai iskolán olyan magas szinten is mozoghatott, amely alkalmassá tette egyes tanulóit arra, hogy azok felsőbb fokú iskolákat látogathassanak.
Az országban a mezőtúriak az elsők között csatlakoztak a reformációhoz, a Szent Erzsébetről elnevezett plébániai templomot a reformátusok 1562-ben foglalták el.
A katolikus egyház tagjainak száma olyannyira leapadt, hogy 1584-ben a plébánia megszűnt. Kecskemétről, ahol a katolikus hitélet a hódoltság alatt is megmaradt, a Tiszántúlt ferences rendi barátok keresték fel, azzal a szándékkal, hogy a protestáns városok katolikus lakosságában a hitet megtartassák.
Gróf Althann Mihály Frigyes váci püspök (nápolyi alkirály, cseh bíboros) 1718. november 10-én helyettesével Berkes András nagypréposttal Mezőtúron Canonica Visitatiót tartott. A püspöki látogatás célja az volt, hogy bebizonyosodjék a túri templom katolikus eredete. A Canonica Visitatio szerint a túriak a régi katolikus templom alapjaira építették a református templomukat, sőt a szentély és a sekrestye nyomai megmaradtak. Ebben az időben a katolikus hitéletnek már csak nyomait találjuk. A törökszentmiklósi katolikus egyház 1740-70-es évek között vezetett anyakönyve szerint Mezőtúrról gyermekeket vittek át keresztelésre. Akkor még nagyon kevés katolikus család lakott Túron.
A katolikus egyházi élet Mezőtúron 1584 körül gyakorlatilag megszűnt. 1776-ban került sor a katolikus egyház újjászervezésére. Végül is Migazzi Kristóf váci püspöknek Kállay Mihály mezőtúri földesúr támogatásával 1776-ban sikerült a katolikus egyházat Mezőtúron új életre kelteni.
1776-ban, július 13-án a Czibakházi Plébános Tisztelendő Kapitány András elfoglalta a felajánlott épületeket: a Czédula-házat Isteni tisztelet helyének felszentelte, a Morgó nevű Csapszéket parókiának nevezte.
A katolikus egyház anyakönyveit 1777. január 12-én kezdték vezetni. Az abban tett bejegyzés szerint: „A parochus ide jövetelekor a 6070 túri lakos között csak 12 katolikus lélek találtatott, részint olyanok, kik titkon tisztelték az igaz Istent, részint olyanok, kiket a lakosok ilyennek tartottak.” A plébániai iskolában folyt a tanítás. A tanulói létszám folyamatosan növekedett, felmerült az egyháztanács tagjaiban az iskolaépítés gondolata.
1800-ban a katolikus egyház a parókia mellett kántori lakás-és iskolaépítés céljára házhelyet igényelt, amit meg is kapott.
A XIX. század első felében egyházi építkezések folytak. A Római Katolikus Egyház 1817-ben, – Okováth István plébánossága idején –kezdte meg a Kállay család által adományozott „Morgó” csapszék és a volt városi Cédulaház helyén temploma építkezését, amelyet 1824-ben fejezett be. A templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A katolikusok száma 1811-ben 602 fő, 1827-ben 777 fő volt. A katolikus közösség erősödött és már képes lett egy iskola létrehívására. Ez az iskola a templom mellett épült (a mai Szabadság téren, az 1704. Hrsz. alatt).
Mezőtúron 1895-ig csak az egyházak tartottak fenn iskolákat. A református iskolákon kívül a katolikus egyház plébániai iskolájában folyt még tanítás. A tanulók létszámára vonatkozólag csak a református egyház iskoláiról maradtak fenn írásos dokumentumok.
A katolikus egyház 1904-ben új plébánialakot építtetett, és 1912-ben a templomán 14 000 korona költségű javítást végeztetett.
A Mezőtúri Római Katolikus Egyházközség hívő tagjai közül ebbe az iskolába járt Ugrai Imréné, született Murányi Mária, Mezőtúron, 1912. február 11-én.
Az ő visszaemlékezései szerint 1922-ben a három osztálytermes, nagy, nyitott verandás, alápincézett iskolaépületben három tanteremben folyt a nevelő-oktató munka. Hatosztályos elemi képzés folyt 40-50 fős összevont osztályokban.
A jobbképességű tanulók a 4. osztály elvégzése után átiratkoztak a Teleki Blanka Lány Gimnáziumba, vagy a Református Fiú Gimnáziumba. Volt olyan 6. osztály, amelynek a tanulólétszáma 7 fő maradt. Természetesen csökkentette a létszámot az iskolából kimaradó tanulók létszáma is.
Nagyon nagy gondot fordítottak a katolikus hitéletre történő nevelésre, felkészítették őket a mindennapi életre is. Szigorúan megkövetelték az alapos felkészülést a tanítási órákra. A tanítók minden reggel fél 8-ra vitték a gyerekeket a templomba, ahol reggeli áhítaton vettek részt. Vasárnapokon, ünnepnapokon kötelező volt a szentmisékre járni, és a szertartásba bekapcsolódni.
A hittant a tanítók tanították tanítási óra keretében. A református iskolákba is a katolikus hitvallású tanítók jártak hittant tanítani. Ennek megszervezéséért az iskola igazgató-tanítója (Maródi Antal) és a plébános (Hanus Zoltán) voltak a felelősek. Az iskolákban istentiszteletet is tartottak a plébánosok. (A külterületi iskolák közelében nem volt templom.) Az iskolák ebben az időben nagyon fontos szerepet játszottak a város és a lakosok életében. Az oktatáson kívül ott tartották az olvasóköröket, bálokat, különböző összejöveteleket, ünnepi megemlékezéseket.
A katolikus iskola épületének állaga a talajvíz miatt tönkrement. 1933-ban az 1703. Hrsz. területen új iskola építését tervezték három tanteremmel és egy tanítói szobával.
Ebben az időben is a tanítók tanították a hittant. Az állami iskolákban a káplán járt ki, felkészítette az elsőáldozókat is.
A gimnáziumokban a plébános végezte a hitoktatást. A gimnazista lányok tagjai lehettek a katolikus egyesületeknek (kongregáció), jelvényüket hordhatták, énekeiket szereplésekkor bemutathatták. Ebben az időszakban azt vallották, hogy a katolikus hitélet alapja a katolikus ifjúság nevelése.
A nagy gazdasági világválság Mezőtúron is éreztette hatását. 1933-ban az Egyháztanács évi 15 %-ra mérsékli az egyházadót. Mivel nem folyt be elég adó, ezt a tanítók fizetésére és a kiadások fedezésére kívánták fordítani. Az iskolaépítésére alapot hoztak létre, a befolyt pénzt folyószámlán kamatoztatták.
1936-ra már 15000 pengő forintot gyűjtött egybe az egyház az iskolaépítésre. az Egyháztanács a Vallási és Közoktatási Miniszter úrhoz iskolaépítési segély ügyében kérvényt írt. 1937. július 24-ei Egyháztanács ülési jegyzőkönyv szerint Hóman Bálint, a Magyar királyi Vallás-és Közoktatási Miniszter Úr 10000 pengő államsegélyt engedélyezett, de elrendelte, hogy két tanterem összenyitható fallal készüljön. 1937. novemberére az új iskola tető alá került. 1938. tavaszán folytatták a munkálatokat. Szeptember 8-án a szentmise után szentelték fel. Az iskola neve: Római Katolikus Szent István Népiskola lett.
- augusztus 4-én iskolánkat a katonaság elszállásolására lefoglalták. Nem lehet tudni, hogy működött-e valahol másutt oktatás. A háború idejéből származó minden dokumentum megsemmisült.
A II. világháborút követő évtizedek nem múltak el nyomtalanul. Mérhetetlen nehézség és nyomor nehezítette az egyházközség életét és tevékenységét.
A hitélet visszaszorult.
Az 1947/48. iskolai évben az iskola megnyitotta a felső tagozatot is. Először csak az 5. osztályt, s a következő években felmenő rendszerben kívánták tovább fejleszteni.
Még folytak az újjáépítő munkálatok: az egyik tanterem fél oldal fala hiányzott, azt újra kellett falazni.
1948-ban felmerül az államosítás lehetősége. Hosszas pereskedés után iskolánkat 1950. december 10-én államosították.
A katolikus kultúrházat szintén államosították. Az egyház kénytelen volt ingatlanjait értékesíteni, az így befolyt összegből vált lehetővé a templom külső és belső felújítása, korszerűsítése.
Az államosított iskolaépületet továbbra is iskolaként működtette a város. Attól függően, hogy melyik iskolának volt a nagy gyereklétszám miatt szüksége rá, hogy egyik, hol másik általános iskolához csatolta a város vezetése.
A rendszerváltozást követően a korábban államosított iskola visszakerült egyházi tulajdonba. Fenntartónk a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal kötött megállapodást, melynek értelmében 1-8. osztályos általános iskolai képzést folytathatunk, 250 fő maximum tanulólétszámmal. /A fenntartó 1993-ig a Váci Egyházmegye, majd 1993-tól a Szeged-Csanádi Püspökség)
Iskolánk 1992. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit. A 3 tantermes épületben két nyugdíjas tanítónővel 1. és 2. osztályban kezdődhetett meg az oktatás.
A közös imák a tanítási órák közötti szünetekben Egri Hunor szobrászművész által 1996-ban készített műalkotás /Feszület/ előtt történtek. Az alkotóművész az egyházközséghez való ragaszkodása jeléül Keresztelő Szent János szobrot ajándékozott a templomnak.
Amikor az Egyház visszakapta az iskolát, az épületben tanuló gyermekek szüleinek döntenie kellett, hogy akarják-e egyházi iskolába járatni gyermeküket. A városban 25 gyermek szülei döntöttek úgy, hogy igen. Mezőtúron az emberek nem fűztek nagy reményeket az iskolához. Nevetségesnek tartották a helyzetet, a kis létszámot, nem gondolták, hogy hosszú életű lesz iskolánk. Az eltelt évek alatt folyamatos létszámgyarapodással, építkezésekkel, fejlesztésekkel bizonyította az iskola az életrevalóságát.
A bekövetkezett nagy társadalmi változás, az egyházközségben is érezteti kedvező hatását. A hitélet fellendülőben van, az egyházközség gyarapodik, mely megmutatkozik abban, hogy lelkes összefogással új épületszárny megépítésével bővítette és korszerűsítette iskoláját, továbbá kidolgozta középtávú iskolafejlesztési koncepcióját. Az egykor három tantermes katolikus iskola új épületegysége szakaszos megépítésével (I. szakasz: 1993., II. szakasz: 1997-98.) a tantermek száma 6-ra emelkedett. Az iskolafejlesztés III. szakaszát ingatlanvásárlással oldotta meg az egyházközség, miután a városi önkormányzat megvételre felajánlotta a katolikus iskola melletti három csoportos óvoda épületét. 1998-ban a Petőfi úti Óvoda megvásárlásával a tanterem gondok megoldódtak. 1999-ben az egyházközség megvásárolta az iskola udvarába „belógó” lakóházingatlant, s ezzel megteremtette a katolikus általános iskola jövőbeni fejlesztésének minden lehetőségét. Az ingatlan megvásárlásával egyetlen telken helyezkednek el az épületek.
2002-ben megépült tornatermünk az Ifjúsági és Sportminisztérium által meghirdetett Pályázat, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával, ennek emeletén egy tágas könyvtárat, egy közösségi szobát alakítottunk ki, ahol a gyerekek sok időt töltenek el hasznosan.
2003. augusztus 01-től óvodánk épülete megvásárlás útján, de visszakerült a Katolikus Egyházhoz, mint jogos tulajdonoshoz, továbbra is óvodaként működtetve az iskola tagintézményeként. Ekkor vettük vissza iskolánk államosítás előtti nevét: Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda.
2005. évben az I. épület nagy felújítását sikerült létrehozni melyet: PHARE pályázat elnyerése illetve fenntartói támogatás tett lehetővé. Ennek keretében olyan korszerű számítástechnikai termet és nyelvi labort vehettek birtokba tanulóink, melyek kialakítása és felszereltsége a kor kihívásának megfeleltek.
Az 1998-ban megvásárlásra került óvoda épülete, melyben az alsó tagozat kapott helyet; valamikor az 1800-as évek végén épült, egyes részei talán még korábban, a vályogból készült ház az eltelt két évszázad alatt leromlott, folyamatos vizesedés, beázás, omladozás jellemezte. Az áldatlan állapotoknak véget vethettünk: 2011. tavaszán Barabás Hunorné főigazgatónő (Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság) engedélyezte, hogy a régi épület helyén egy új iskola kerüljön megépítésre, ehhez Dr. Kiss-Rigó László Püspök Atya is hozzájárult.
A bontási munkálatok 2011. nyarán elkészültek, így az építkezési beruházás 2011. novemberében, az alapozással elkezdődött. 2012 júliusára elkészült a hat tantermes, új épület, valamint a régi épület is teljes felújításra került: nyílászárók cseréje, tantermek teljes körű felújítása, új tanári szoba kialakítása.
A „régi” és az „új” épületszárnyakat aula köti össze, teret adva a közös imáknak, az együtt gondolkodásnak.
Intézményünk és a város is gazdagodott Takács Győző keramikus művész által létrehozott pirogránitból készített, magos tűzön égetett, sajátos zöld mázzal patinázott műfajában országosan egyedülálló Szent Istvánt ábrázoló kültéri domborművel. Lényege a király dekoratív megjelenítése, aki a koronázási jelképet tartja a kezében, a dombormű alján van feltüntetve a neve és a kettős kereszt, amely az ő szimbolikus keresztformája, mindez reneszánsz hangulatot jelképez. A bronzmáz hatására a napszak különböző időszakában másképpen játszik a felület.
2012. szeptember 3-tól egy csodálatos, új, korszerű iskolában kezdhettük meg a nevelő-oktató munkát.
Az egyházközségi iskola az 1999/2000. tanév végén bocsátotta el „saját nevelésű” 8. osztályos tanulóit.
Az iskola társadalmi elfogadottsága jónak minősíthető. A középfokú iskolákból érkező visszajelzések is kedvezőek, a tanulók megállják helyüket, középiskolai tanulmányaikat eredményesen végzik.
Iskolánk a városi szintű versenyeken is mindig részt vesz. Rendszerint vannak kimagasló teljesítményű tanulóink.
Az iskolafejlesztés terén a mezőtúri Római Katolikus Egyházközség kiemelkedő eredményeket ért el, a rendelkezésre álló anyagiakkal jól sáfárkodott mind az egyházközség, mind Mezőtúr város javára.
Az iskolafejlesztés és építési munkálatok első számú szervezője, fáradhatatlan vezetője Ondavay Tibor főesperes plébános volt, akit méltán nevez ma Mezőtúr város lakossága iskolaépítőnek.
Tapasztalatok igazolják és bizonyítják, hogy a Római Katolikus Egyházközség a rendszerváltozás óta Mezőtúr városban a várospolitika formálójává, alakítójává vált. Ezt jelzi, hogy Mezőtúr Város Önkormányzata 1995. október 23. napján, a nemzeti ünnep alkalmából Pro Urbe kitüntetést adományozott Ondavay Tibor római katolikus főesperes plébánosnak. Városi ünnepségek előtt rendszeresen ünnepi misék megtartására kérik fel a plébánost. Az ünnepi mise a városi ünnep részeként szerepel meghívókon is. Iskolaépítő és a katolikus hitéletet gyarapító munkásságáért a legmagasabb címet is elnyerte: Pápai prelátussá nevezte ki a Pápa nagykövete.
Az egyházközség anyagi és szellemi gyarapodása folyamattá vált. A hitéleti tevékenység folyamatos fejlődést mutat még akkor is, ha olykor-olykor komoly gondok is jelentkeznek.
Az iskola elsősorban nevelési-oktatási intézmény, és mint ilyen, a kultúra átadásának fontos helye. Egyházi iskola lévén az egyházi kultúrát is kell ismertetnie, nemcsak az itt tanuló gyerekekkel, a szülőkkel, hanem a városunk lakosságával is.
Célunk: erős személyiségek kialakítása, akik a mai társadalomban is folyamatosan kapcsolatot tartanak Istennel, és másokat is elvezetnek hozzá. Iskolánkban a nevelés és oktatás szoros egységben van: az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert.
„Az Egyház mélységesen meg van győződve arról, hogy a katolikus iskola, amikor fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési programját, pótolhatatlan és égetően fontos egyházi küldetést tölt be. Az Egyház ugyanis a katolikus iskola által sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kiformálódásához vezet. A katolikus iskola nemléte mérhetetlen veszteséget jelentene a művelődés, az ember s annak természetes és természetfölötti rendeltetése számára.”
Képek az iskoláról:
